A magyar kormány és az állami szervek uniós forrásfelhasználási gyakorlata több ponton nem felel meg a hatékonyság, elszámoltathatóság és átláthatóság alapkövetelményeinek – többek között ez derül ki az Integritás Hatóság 2024-es évről szóló beszámolójának megállapításaiból. A parlamentnek beadott jelentésében az IH hangsúlyozza: működésének javításához szélesebb jogkörre, jogszabályi módosításokra és valódi intézményközi együttműködésre lenne szükség – ezek azonban jelenleg csak részlegesen valósulnak meg.
Az Európai Unió költségvetésében párhuzamosan két jelentős cél is hangsúlyosan megjelenik: az innováció ösztönzése és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése. Bár a Horizont Európa és a Kohéziós Politika külön logika mentén működik, a döntéshozók évek óta próbálják összekapcsolni a két forrásrendszert, hogy azok hatékonyabban támogassák egymást. A cél világos: a kutatási kiválóság ne csak a fejlettebb térségek kiváltsága legyen, hanem a leszakadó régiókban is érvényesüljön. Ennek érdekében az EU jogi és adminisztratív eszközökkel is ösztönözni próbálja a szinergiákat, például a források kombinálását vagy a közös pályázati mechanizmusokat – egy friss, az Európai Parlament számára készült jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a gyakorlatban továbbra is komoly akadályok gátolják a két támogatási forma összehangolását, a problémával pedig az Európai polgári vitacsoportok most kezdődő ülésein is hangsúlyosan foglalkoznak.
A Mol egy 40 MWh energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel Tiszaújvárosban, a Mol Petrolkémia területén - közölte a társaság. Az akkumulátoros táróló várhatóan 2026 első negyedévében készül el.
Több mint hárommilliárd forintos beruházással épít hálózati energiatárolót az MVM Zöld Generáció Zrt. Sopronkövesden. A lítium-ion alapú akkumulátoros tároló projektet az Európai Unió közel másfél milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segíti.
Konzorciumi partnerségben új defibrillátort fejleszt az Innomed és a Pécsi Tudományegyetem. A 733 millió forintos uniós támogatásból megvalósuló projekt célja az újraélesztések sikerrátájának javítása. A prototípus már megvan, a szabadalom beadása már folyamatban.
Két magyar érdekeltségű projekt is nyert több, mint 30 millió eurót az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra fejlesztését támogató legutóbbi kiírásának döntési listája szerint, és ezek alapján mintegy hatvan helyszínen több mint kétszáz új elektromos töltőpont létesül – hívta fel a figyelmet hétfői posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Magyarország jelentős uniós forrásokat veszít el az Európai Bíróság által kiszabott bírságok és a befagyasztott támogatások miatt. A kormány 2024 júniusa óta napi 1 millió eurós büntetést bukik el a költségvetésből az uniós menekültügyi szabályok megsértése miatt. Az Európai Bizottság közérdekű adatigénylésünkre közölte, hogy már közel 325 millió eurót levont az országnak járó uniós támogatásokból a 2021–2027-es kohéziós források terhére, és a bírság tovább halmozódik. Eközben Magyarország a jogállamisági eljárás miatt több mint 1 milliárd eurót tavaly év végén végleg elveszített, és ha a befagyasztott forrásokat nem sikerül időben felszabadítani, akkor az n+2 szabály miatt még további milliárdok veszhetnek el minden év decemberében. A fedezettel rendelkező uniós pályázatoknál már csak korlátozott a kabinet mozgástere.
Az elmúlt években Ukrajna történelmének egyik legnehezebb időszakát élte át, és ebben a küzdelemben az Európai Unió és az Egyesült Államok kulcsfontosságú szerepet játszottak. A két nagyhatalom támogatása nem csak pénzügyi és katonai segítség formájában nyilvánult meg, hanem egy erős politikai üzenetet is hordozott: Ukrajna nem áll egyedül. Azonban, ha mélyebben beleásunk magunkat a támogatások részleteibe, kiderül, hogy az EU együttes és tagállamainak külön-külön biztosított pénzügyi és katonai segélyei jelentősen meghaladják az USA támogatását. Ez alapján borul Donald Trump adminisztrációjának azon érve, hogy Európa nem tett eleget Ukrajnáért.
Felújították Josip Broz Tito egykori jugoszláv elnök legendás luxushajóját, a Galebet (Sirály), amely újra behajózott Fiume (Rijeka) kikötőjébe, és amelyet múzeummá alakítanak át. Marko Filipovic, Fiume polgármester elmondta: ez lesz az első hajómúzeum Horvátországban, és a tervek szerint 50 ezer látogatót fogad majd évente.
Az illegális bevándorlók kitoloncolások felgyorsítására az Európai Bizottság új jogszabályt készít elő, amelynek egyik kulcseleme a „visszatérési központok” létrehozása az Európai Unión kívül – írja az Euronews. A migrációs paktumban már szerepelt, hogy Európán kívüli országokkal köt megállapodásokat Brüsszel, ahol egyrészt a menedékkérelmi eljárásokat lefolytatják, másrészt ahova vissza küldik a kiutasított személyeket. Magyarország viszont nem akarja alkalmazni az új, sokkal szigorúbb eljárásokat. Eközben emberi jogi szervezetek súlyos aggályokat fogalmaztak meg.
A következő években az Európai Unió jelentős pénzügyi támogatást nyújt a magyar pedagógusok béremeléséhez, amelynek célja a tanári pálya vonzóbbá tétele és az oktatás minőségének javítása. A béremelési program második lépcsője most valósul meg, ennek köszönhetően a pedagógusok átlagbére eléri a diplomás átlagbér 80%-át – írja közleményében az Európai Bizottság.
Az Európai Unió karbonleválasztási és -tárolási (CCS) infrastruktúrájának fejlesztése kulcsfontosságúvá vált a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében. Bár az olaj- és gázipar évtizedek óta támogatja a technológiát, gazdasági életképessége továbbra is kérdéses, ezért a szektor európai szintű támogatást sürget. A környezetvédelmi szervezetek azonban kritikával illetik a fosszilis iparágak CCS-re való támaszkodását, amely szerintük az érdemi dekarbonizációt hátráltatja. Az olajcégek EU-s támogatást kérnek a fejlesztésekhez.
Döntött a kormány: az Európai Unió Bíróságának magyar menekültügyi eljárásokkal kapcsolatos ítéletében kiszabott egyszeri 200 millió eurós és napi 1 millió eurós bírságának ügyét jogi úton támadja meg. Az Igazságügyi Minisztérium ehhez most több százmillió forintos keretet is kap – derül ki a szerdai Magyar Közlönyben megjelent határozatból.
Magyarország kénytelen elbúcsúzni több mint egymilliárd eurónyi (400 milliárd forint) uniós támogatástól, mivel a kormány nem teljesítette a pénz feloldásához szükséges brüsszeli feltételeket. Emellett az ősszel a parlament által megszavazott jogszabálymódosítás sem orvosolja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi aggályait, ezért az Erasmus- és Horizon-programokba sem térhetnek vissza a modellváltott egyetemek és kutatóintézetek.
Elérhető az EUYOU projekt második kérdőíve, amely ismét lehetőséget kínál arra, hogy aktívan hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjéhez.
A Covid-19 világjárvány élesen rávilágított az Európai Unió régiói közötti gazdasági különbségekre. Az Európai Beruházási Bank (EBB) felmérése szerint a kevésbé fejlett régiók vállalatai sokkal nehezebben jutottak finanszírozáshoz, miközben a fejlettebb régiókban a digitalizáció és az innováció területén végrehajtott beruházások tovább növelték a különbségeket. Ugyanakkor az EU-s vállalatok többségének sikerült megtartani a munkavállalóit és újra nyereségessé tudtak válni. Azonban a regionális fejlettségi különbségek növekedése rávilágít a szükséges kohéziós politikai reformok fontosságára.
A válság okainak megszüntetéséről beszélt.
Nagy részvétel mellett az AUR-vezér alulmaradt a bukaresti főpolgármesterrel szemben.
A család jelenleg is keresi a legjobb kezelési lehetőségeket.
Kis különbséggel győzhetett Rafał Trzaskowski varsói polgármester.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
