Brüsszel figyelmeztet: végleg elbukhatnak a vidéki térségek Magyarországon is

2025. augusztus 16. 06:10 | Portfolio

Brüsszel figyelmeztet: végleg elbukhatnak a vidéki térségek Magyarországon is

Az EU kohéziós politikája egyre meredekebb pályán próbálja felkapaszkodtatni a perifériát, miközben három rendszerszintű kihívás – a globalizáció és technológiai váltás, a kedvezőtlen demográfia és a zöld átmenet – 2035-ig tovább mélyíti a regionális szakadékot. A Bizottság 240 NUTS-2 régiót vizsgáló jelentése szerint a „kevésbé fejlett” térségek többsége számos fronton küzd sebezhetőségekkel. Itthon és az EU-n belül is, Kelet-Magyarország a legkitettebbek között van. A modellek azt mutatják, hogy e régiók még kedvező globális környezetben is az EU-átlag alatt nőnek, miközben a konvergencia sokszor nem felzárkózást, hanem a centrum megtorpanását jelenti. A tanulság világos: a 2027 utáni kohéziós politikának a GDP helyett a konkrét kockázatokra és célzott – főként zöld és humán – beruházásokra kell fókuszálnia, különben az ország keleti térségei tartósan lemaradnak.

Az EUYou projekt 5 legfontosabb elemzése az EU új közös költségvetésének tervezetéről

2025. augusztus 12. 16:30 | Portfolio

Az EUYou projekt 5 legfontosabb elemzése az EU új közös költségvetésének tervezetéről

Az EUYou projekt 2024 szeptemberétől célul tűzte ki az uniós támogatáspolitika átfogó vizsgálatát, különös tekintettel a közös költségvetésre, valamint a közvetlen és közvetett pénzügyi eszközök és kohéziós pályázatok működésére. A projekt fókuszában most a 2028–2034-es hétéves ciklus reformja áll: annak struktúrájának, prioritásainak és várható hatásainak feltárása. Bemutatjuk az öt legfontosabb elemzést az új közös költségvetés tervezetéről!

Az EUYou három legfontosabb elemzése a kohéziós politika kihívásairól

2025. augusztus 12. 16:00 | Portfolio

Az EUYou három legfontosabb elemzése a kohéziós politika kihívásairól

Az EUYou projekt 2024 szeptemberétől mélyrehatóan elemzi az uniós támogatáspolitika különböző aspektusait — különös tekintettel a közös költségvetésre, a közvetlen és közvetett pénzügyi eszközökre, valamint a kohéziós pályázatokra. A mostani visszatekintő cikkünk e keretben arra fókuszál, hogyan vizsgáltuk a kohéziós politika eredményeit és hatásait.

Nagyot dobtak a magyar GDP-n az uniós pénzek, pedig nem a jövőbe fektettük őket

2025. augusztus 08. 13:00 | Szabó Dániel

Nagyot dobtak a magyar GDP-n az uniós pénzek, pedig nem a jövőbe fektettük őket

A 2014–2020-as uniós kohéziós politika érezhetően gyorsította a gazdasági növekedést és mérsékelte a regionális különbségeket az EU-ban. Magyarország a kevésbé fejlett régiók közé tartozva kiemelkedően nagy kedvezményezett volt, egyes térségekben a támogatások a GDP több mint 4 százalékát adták – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. Az elemzés szerint a program 2023-ra 2,1 millió többletmunkahelyet teremtett az egész EU-ban, és hosszú távon minden elköltött euró több mint háromszorosát hozza vissza. A jelentés ugyanakkor figyelmeztet: a fenntartható növekedéshez a jövőben erősebb hangsúlyt kell kapnia a humán tőkébe és az innovációba való beruházásnak.

Készülhet a MÁV - döntött Brüsszel az új kötelező rendszerről

2025. július 03. 15:16 | Portfolio

Készülhet a MÁV - döntött Brüsszel az új kötelező rendszerről

Lassan kifogy az Európai Unió közlekedésfejlesztési kerete, de az utolsó előtti részletből olyan projektek valósulnak meg, amelyek jelentősen növelhetik a kontinens tehervasút-forgalmának megbízhatóságát. Bár ez a személyvonatokat szinte egyáltalán nem érinti, az új rendszerben automatikus sebességszabályozással és egységesített kommunikációval gyorsítják az áruszállítást, amivel egyúttal a katonai eszközök dinamikus mobilizálhatóságának is megágyaznak.

Magyarország több ezermilliárdnyi további EU-pénzt bukhat, ha a kormány nem lép azonnal

2025. június 19. 13:00 | Szabó Dániel

Magyarország több ezermilliárdnyi további EU-pénzt bukhat, ha a kormány nem lép azonnal

Miközben a magyar kormány továbbra is csak részben fér hozzá a jogviták miatt zárolt uniós támogatásokhoz, újabb, akár több ezer milliárd forintnyi forrás került veszélybe. Az EU úgynevezett n+3 szabálya ugyanis előírja, hogy a lekötött pénzeket három éven belül fel is kell használni – különben végleg elvesznek. A hivatalos adatok szerint különösen a GINOP Plusz program forrásai érintettek: itt a teljes keret nagy részét még nem írták ki eddig. A következő hónapokban így kisebb pályázati dömping várható – nemcsak a versenyszféra támogatásáért, hanem a már megítélt pénzek megmentéséért is.

Szagmentes, újrahasznosított műanyagokat fejlesztett ki a Mol

2025. június 04. 12:17 | MTI

Szagmentes, újrahasznosított műanyagokat fejlesztett ki a Mol

Egyéves kutatómunkával olyan szagmentes újrahasznosított műanyagot fejlesztett ki a Mol, amit a piaci igényeknek megfelelően az autók belső alkatrészeinek keverékeihez és csomagolóanyagok gyártásához is lehet használni - közölte a társaság. A Mol közleményében emlékeztetett, hogy az autóiparban szigorúan szabályozzák a műanyagok illóanyagtartalmát és szagtulajdonságait.

Uniós pályázatok: gyökeres változásokról döntött a kormány

2025. május 15. 11:13 | Portfolio

Uniós pályázatok: gyökeres változásokról döntött a kormány

A GINOP és GINOP Plusz pályázatok feltételei több ponton is enyhültek, hogy a hazai kis- és középvállalkozások megtarthassák a korábban elnyert uniós támogatásokat. A módosítások a növekedési elvárások csökkentésére és az eredményességi vizsgálatok rugalmasabbá tételére koncentrálnak – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Letörnék Brüsszel szarvát a tagállamok az EU legfájdalmasabb gyengeségénél

2025. május 13. 08:43 | Portfolio

Letörnék Brüsszel szarvát a tagállamok az EU legfájdalmasabb gyengeségénél

Tíz uniós tagállam szerint módosítani kell az EU mikrochip-stratégiáját, mert a 20%-os globális piaci részesedési cél irreálisnak tűnik. A kritikák összhangban állnak az Európai Számvevőszék jelentésével, amely szerint a jelenlegi beruházások nem elegendők a versenyképesség érdemi javításához.

Levette a keresztvizet az Európai Számvevőszék az EU-s helyreállítási alapról

2025. május 11. 06:00 | Szabó Dániel

Levette a keresztvizet az Európai Számvevőszék az EU-s helyreállítási alapról

Túl kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a helyreállítási alap forrásai valóban elérték-e céljukat, és milyen eredményeket hoztak. Az uniós támogatások kifizetése nem a tényleges teljesítményhez, hanem inkább a végrehajtás üteméhez igazodik, miközben sok esetben még az alapfogalmak sem egyértelműek. Az Európai Bizottság ellenőrzési rendszere nem nyújt elegendő védelmet a pénzügyi visszaélésekkel szemben, a tagállamok közötti különbségek pedig megnehezítik az összehasonlítást. A 2026 végére időzített projektdömping fokozza a kockázatokat, és veszélyeztetheti az alap célkitűzéseinek teljesülését – írja az Európai Számvevőszék egy friss, az RRF-ről szóló, nagyon kritikus hangvételű jelentésében.

Részletes keresés